A buklé neve a francia hurok szóból ered. A fonal fürtöket, csomókat vagy kis karikákat képez a felszínen, így a kabát, zakó vagy kötött darab élő, szabálytalan textúrát kap. Készülhet gyapjúból, pamutból, viszkózból, selyemből vagy műszálból, gyakran keverékben. A buklé tehát megjelenést és szerkezetet jelöl, nem meghatározott meleget vagy minőséget.
Mit érdemes ellenőrizni
Nyitott tenyérrel finoman simítsa végig, ne húzza az egyes hurkokat. A felület legyen szándékosan szabálytalan, mégis kiegyensúlyozott, hosszú laza szálak nélkül. Nézze meg a táskapánt alatti részt, mandzsettát, zsebszélt és a kar belső oldalát: a súrlódás itt lapítja el először a textúrát vagy hoz létre bolyhokat. A sűrű alap jobban tart, a nyitott könnyebb, de hamarabb akad be.
Vizsgálja meg a varratot mindkét oldalról. A vastag, egyenetlen fonal gondos illesztést kér, különben a ráhagyás vaskossá teszi a vállat. A bélés mozogjon szabadon, és védje a fonákot anélkül, hogy húzná a külső réteget. A kisebb egyenetlenség jellegzetesség; a kopasz folt és szakadt szerkezet hiba.
Ápolás
A teljes összetételt kövesse. A gyapjúban gazdag buklé gyakran szakértő tisztítást igényel; a mosható kötött darabot zsákban, kímélő programon kezelje. A foltot ne dörzsölje, erős ragasztójú hengert ne használjon. Fektetve vagy jól alátámasztva szárítsa, nedvesen formázza és távolról gőzölje, a hurkok lenyomása nélkül.
A buklé tapintható mélységet és lágy tartást ad. Óvja ékszertől, érdes táskától és tépőzártól.
